Made by Szakács Péter © 2012
Veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek
Küszöbérték alatti üzemek
Súlyos káresemény elhárítási terv
Katasztrófavédelmi hozzájárulás
IPARBIZTONSÁG -
Veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek
Veszélyes anyag veszélyességi osztályok |
|
Küszöbmennyiség (tonnában) |
|
|
alsó |
felső |
|
1. nagyon mérgezőek |
R 26, 27, 28, 26/27, 26/28, 26/27/28, 27/28, 39/26, 39/26/27, 39/27, 39/28, 39,26/28, 39/26/28, 39/26/27/28 |
5 |
20 |
2. mérgezőek |
R 23, 24, 25, 23/24, 24/25, 23/25, 23/24/25, 39/23, 39/24, 39/25, 39/23/24, 39/23/25, 39/24/25, 39/23/24/25 |
50 |
200 |
3. oxidáló anyagok és készítmények |
R 7, 8, 9 |
50 |
200 |
4. robbanóanyagok és készítmények (ahol az anyag, a készítmény vagy a termék a 2. megjegyzés szerint az ADR 1.4 alosztályába tartozik) |
R 2 (ADR 1.4) |
50 |
200 |
5. robbanóanyagok és készítmények (ahol az anyag, a készítmény vagy termék a 2. megjegyzés szerint az ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6 alosztályába vagy az R2, R3 kockázatot jelző mondat bármelyike alá tartozik) |
R 3 (ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6) |
10 |
50 |
6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. a) megjegyzés definíciója vonatkozik] |
R 10 |
5000 |
50000 |
7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 1. megjegyzés definíciója vonatkozik] |
R 17 |
50 |
200 |
7. b) tűzveszélyes folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 2. megjegyzés definíciója vonatkozik] |
R 11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése |
5000 |
50000 |
8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik] |
R 12 |
10 |
50 |
9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R- |
|
|
|
(I) R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53) |
R 50, 50/53 |
100 |
200 |
(II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat |
R 51/53 |
200 |
500 |
10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R- |
|
|
|
(I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15) |
R 14, 14/15 |
100 |
500 |
(II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek (beleértve az R15/29) |
R 29, 15/29 |
50 |
200 |
Megjegyzések a táblázathoz
1. Általános megjegyzések
a) A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kb. tv.) és végrehajtási rendelete szerint történik. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem a Kb. tv. és végrehajtási rendelete szerint kell veszélyes anyagként osztályozni (például a hulladékok), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, a táblázat 1. oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.
b) Az anyagok besorolásánál az Európai Unió Illetékes Szakbizottsága által kiadott külön jegyzékben szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni. A veszélyes anyagok tulajdonságairól, veszélyességi osztályba sorolásukról szóló információ az Országos Kémiai Biztonsági Intézete Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától kérhető.
c) Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (például oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni.
d) A nem ismert veszélyességű, hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbérték tartozik.
e) Tűzveszélyes hajtógázokkal töltött aeroszolos termékek osztályba sorolásakor a termék veszélyességét kell alkalmazni a termék teljes anyagmennyiségére.
f) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének meghatározása során a 2. és 3. pontban felsorolt anyagcsoportok esetében az ott szereplő feltételeket is figyelembe kell venni.
2. „Robbanóanyag” alatt értendő
a) olyan anyagok vagy készítmények, amelyek ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás hatására robbanást okozhatnak (R2 kockázatot jelző mondat),
b) olyan anyagok vagy készítmények, amelyeknél ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt (R3 kockázatot jelző mondat), vagy
c) olyan anyagok, készítmények vagy tárgyak, amelyek az ADR 1. osztályába tartoznak.
A definíció kiterjed a pirotechnikai anyagokra is, amelyek olyan anyagok (vagy anyagok
keverékei), amelyeket hő, fény, hang-
Az 1. osztályba tartozó anyagok és tárgyak az ADR osztályozási alapelveinek megfelelően sorolandók be az 1.1–1.6 alosztályok egyikébe. E besorolási alosztályok:
1.1 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)”
1.2 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.”
1.3 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,
a) azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez, vagy
b) amelyek egymás után úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.”
1.4 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetében. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.”
1.5 alosztály: „Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.”
1.6 alosztály: „Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen inicializálásuk vagy beindulásuk valószínűsége. A veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.”
E meghatározás magában foglalja a tárgyakba töltött robbanó-
3. A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagok jelentése:
a) Kevésbé tűzveszélyes folyadékok:
Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C vagy a felett,
de maximum 55 °C-
b) Tűzveszélyes folyadékok:
1.
– Anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak, mindennemű energiabevitel nélkül. (R17 kockázatot jelző mondat).
– Anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-
2. Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek (R11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése).
c) Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok:
1. Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatt van,
a forráspontja (forrástartomány esetében a kezdeti forráspont) pedig 35 °C-
2. gáz-
3. folyadék-
4. Ammónia:
R10, 23, 50 kockázatot jelző mondattal rendelkezik, vagyis a 2. mérgező, 6. kevésbé tűzveszélyes, valamint 9.(I) környezetre veszélyes anyagok és készítmények veszélyességi osztályba kell besorolni. Azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.
Küszöbértékek - anyagok |
Küszöbértékek - veszélyességi osztályok szerint |
Hulladékok osztályozása |
Katasztrófavédelmi hozzájárulás |
Igazgatási díjak |
Bírságok |
Kérdések és válaszok |
Küszöbértékek - anyagok |
Küszöbértékek - veszélyességi osztályok szerint |
Hulladékok osztályozása |
Katasztrófavédelmi hozzájárulás |
Igazgatási díjak |
Bírságok |
Kérdések és válaszok |